Szentmise a Kossuth téren – Most megtudhatja, mit is jelent az „eucharisztikus” kifejezés | FOTÓK

Budapest, 2021. szeptember 11. Az Országgyûlés Sajtóirodája által közreadott képen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyházi vendégei az Országházban tartott fogadáson 2021. szeptember 11-én. MTI/Országgyûlés Sajtóirodája/Pólya-Petõ Dávid


Kiemelt eseménye volt a szombati, Kossuth téri szentmise az Eucharisztikus Kongresszusnak. Közben a kongresszus képviselőit az Országházban is fogadták.

Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van és ez a lelkiség képes választ adni a 21. század kihívásaira is – mondta I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton, szavai rávílágítottak arra is, mit is jelent az „eucharisztikus“ kifejezés, mit jelent „eucharisztikusan“ élni.

I. Bartolomaiosz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott Kossuth téri szentmise előtt mondott beszédet.

Kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájában „egy szeretetközösségbe“ gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül.

A liturgia nem az egyes hívők, hanem a hívő közösség találkozása Istennel, vagyis „társadalmi esemény“ – tette hozzá az ortodox egyházfő.

A pátriárka kitért arra is: az eucharisztia az egyházi élet központja. A görög szó jelentése hálaadás, köszönet, és ez arra emlékeztet, hogy az ember élete és a teremtett világ „nem a mi tulajdonunk, hanem Isten értékes ajándéka“, amelyet hálával és Istent dicsőítve kell elfogadni.

Hozzátette: az eucharisztia az, amit a hívek a szentáldozás során megtapasztalnak, életük egyetlen dimenziójától sem függetleníthető. Akik az eucharisztiában egyesülnek Istennel, „eucharisztikusan“ kell, hogy éljenek a világban.

Ez az életmód jelenti a helyes választ napjaink főbb kihívásaira is, például az ökológiai problémákra és az emberi jogok megsértésére. Ebben az értelemben az egyház környezetvédelmi és a szolidaritás kultúráját erősítő kezdeményezései nem reakciók a jelen problémáira, hanem az eucharisztikus tapasztalatban és teológiában gyökereznek.

A válság, a kihívások csak alkalmat adtak arra, hogy az egyház hagyományos szellemisége szerint cselekedjen. Az egyház élete valójában az ökológiai tudatosság és a társadalmi felelősségvállalás iskolája – hangoztatta I. Bartolomaiosz.

A pátriárka beszélt a keresztény világ megosztottságáról is. Georges Florovsky ortodox teológust idézve rámutatott: a keresztények „valamilyen módon ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak“, nem párhuzamos, önálló hagyományokról“ van tehát szó. A keleti és a nyugati kereszténység „történetük során sokkal több ponton kötődnek egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással“ – tette hozzá Bartolomaiosz.

Forrás: blikk.hu

DONATE TO DOXOLOGIA INFONEWS

BANK: Eurobank Bulgaria AD (Postbank)

IBAN: BG46 BPBI 8898 4030 6876 01

or through PayPal